A betegséget okozó Dirofilaria repens fonalféreg faj jellemzően Dél-Ázsia és Európa mediterrán országaiban volt jelen, ezért főleg az ezekből a térségekből hazatérő kutyákat érintette a probléma. Az elmúlt 10 évben viszont Magyarországon is elterjedt, leginkább a vízpartok közelében élő kutyák vannak veszélyben. A szúnyogcsípést követően kb. 8-9 hónap alatt fejlődik ki a felnőtt féreg, amely akár 3-4 évet is élhet az állat szervezetében.
Laikus szemmel nehéz diagnosztizálni a bőrférgességet, a fertőzött kutya gyakran teljesen tünetmentes. A gazdi által is jól látható tünetek lehetnek a bőrön érezhető, fájdalommentes dudorok, amelyek felett gyakran ritka a bunda, és viszketnek is. Ha az állat tünetmentes, többnyire csak más betegségeket követő műtétek közben derül fény a már kifejlett, felnőtt férgekre.
Sajnos bőrféreggel a kutya (és macska) mellett az emberek is megfertőződhetnek, de mivel az ember nem végleges gazdája a féregnek, ezért a lárvák rendszerint elpusztulnak, így ritkán alakul ki kifejlett féreg.
Rutin vérvétellel kimutatható a bőrféreg jelenléte. A vérvételt érdemes kora tavasszal, vagy a szúnyogszezon végén minden évben elvégezni, hiszen így egyúttal a sokkal veszélyesebb szívférgesség is felfedezhető. Fontos megjegyezni, hogy a két féregfajta megkülönböztetése nem egyszerű. Ha a féreglárvák jelenléte kimutatható a vérből, az életveszélyes szívférgesség megállapítására külön, speciális vérvizsgálatra van szükség (azonban egy vérvétel természetesen elegendő).
Ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre!
A szúnyogszezon idején fokozottan ügyeljük kedvencünk megfelelő védelmére, különösen akkor, ha sok időt töltünk vízparton, vagy a Mediterrán országba megyünk nyaralni.
© Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017-02-17
A szívférgességet egy fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett példányai, a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is.
Általánosan elterjedt a Föld trópusi, szubtrópusi országaiban (Amerika, Afrika, Dél-Ázsia, Ausztrália). Dél-Európában is gyakori (elsősorban Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Törökország), a középső, északi és keleti részeken importált esetek fordulnak elő. A klimatikus változásokkal összefüggő szúnyog-vektor terjedésével, illetve a kedvencállatok külföldre utaztatásának megszaporodásával a kórokozó olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem írtak le megbetegedést. Hazánkban eddig csekély jelentőséggel bírt, de itthon is egyre több esetben diagnosztizálják, esetenként trópusi országot sosem látott egyedekben is. A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen kedvenceink életébe kerülhetnek.
A féreg újszülöttei, az úgynevezett mikrofiláriák, a fertőzött kutyák vérében keringenek, szabad szemmel nem láthatók, mivel hosszuk nem éri el a 0,3 mm-t. Ezeket különböző szúnyogfajok (pl. a dalos szúnyog, Culex pipiens) veszik fel a fertőzött gazdától történő vérszívás során. A mikrofilária a szúnyogban lárvává alakul, ami a szúnyog szájszervéből a következő vérszívás során kerül az új gazdába. Az új gazdában elvándorol a tüdőartériákba, és az ivarérett szívféreg a kutya tüdőartériájában és a szívben telepedik meg.
A fentiek alapján a fertőzéshez szükség van egyrészt a végleges gazdára, ami a leggyakrabban egy kutyaféle, másrészt egy köztigazdára, ami egy szúnyog (több mint 70 szúnyogfajról ismeretes, hogy terjesztheti a betegséget). A kórokozó terjedése szúnyog hiányában nem jöhet létre, mert benne alakul ki a fertőző alak és ő oltja be azt a következő gazdába. Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés. A globális felmelegedés hatására egyre hosszabbodik ez az optimális időszak, ezért megfelelő védekezésre kell a hangsúlyt fektetni.
A fertőzés –szúnyogcsípés- és az első tünetek megjelenése között általában 6-9 hónap telik el. A fertőzött kutyák többsége nem mutat klinikai tüneteket. A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A beteg állatok változatos tüneteket mutathatnak: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, nehezített légzés, végtagödéma. Súlyos esetben vérszegénység, máj- és vese-elégtelenség következik be, rövid időn belül az állat halálát okozva.
A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, mivel a fertőződöttség gyorsan terjed a kutyapopulációban és a kezeletlen egyedek belehalnak a fertőzésbe.
© Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017-02-17